Kell-e nekünk médiaismeret?

A mozgóképkutúra- és médiaismeret a NAT vitaanyagának tükrében

„Míg a médiumok kultúraformáló jelentőségét ma már kevesen vitatják, annak iskolai oktatásával vagy inkább oktathatóságával kapcsolatban természetes bizonytalanság érezhető.”

/Hartai László/

Előszó

Jelenlegi írásomban a magyarországi mozgóképkultúra- és médiaismeret-oktatás aktuális helyzetével foglalkozom. Egyrészt más országok mozgóképoktatásához képest a magyar tantárgy története egy egészen sajátos, szintetizáló (filmtörténetre, médiaelméletre és kreatív médiahasználatra figyelmet fordítanak) jelleget ölt. Másrészt tanítják integráltan és külön óra keretében (az ország több iskolájában jönnek létre médiatagozatok, máshol pedig még integráltan, más tantárgyba beépítve sem tesznek említést róla), nem utolsó sorban pedig kiemelt figyelmet kap az új Nemzeti tanterv (NAT) vitaanyagában, amely felvetheti azt a kérdést, hogy vajon teljesen jó műveltségi terület között tárgyalják ezt az újszerű és szükséges tárgyat. Tovább

Beindul a Wolf Kati-szindróma?

            „Az eredményeket látva nem lepődtünk meg: kortól és nemtől függetlenül a közönség Wolf Katit szereti a legjobban, és róla senki sem gondolja azt, hogy megosztó személyiség lenne. Aki ismeri, szereti is a csodálatos énekesnőt”[1] - olvasható az Eurovíziós Dalfesztiválig eljutott magyar sztár hivatalos honlapján. Hihetnénk, hogy jó marketingfogás vagy rajongói lelkesedés áll a kijelentés mögött, ami látensen persze ott is lehet, hiszen valakik szerkesztik az oldalt, viszont empirikus kutatások szolgálják az adatot. A TNS Hoffmann és az NRC Media Person Monitor ugyanis 2011 júniusában a magyar énekesek ismertségét és kedveltségét vizsgálta meg. Az online kutatás módszeréről fontos megjegyezni, hogy bár a két tucat énekest véletlenszerűen választották ki a közvélemény-kutatók, viszont a megkérdezett férfiak, nők és fiatalok körében is Wolf Kati került az élre, amivel bekerült az átlag feletti és ismertséggel rendelkező szupersztárok közé. Tovább.