Médiahatás

Beindul a Wolf Kati-szindróma?

„Az eredményeket látva nem lepődtünk meg: kortól és nemtől függetlenül a közönség Wolf Katit szereti a legjobban, és róla senki sem gondolja azt, hogy megosztó személyiség lenne. Aki ismeri, szereti is a csodálatos énekesnőt”[1] - olvasható az Eurovíziós Dalfesztiválig eljutott magyar sztár hivatalos honlapján. Hihetnénk, hogy jó marketingfogás vagy rajongói lelkesedés áll a kijelentés mögött, ami látensen persze ott is lehet, hiszen valakik szerkesztik az oldalt, viszont empirikus kutatások szolgálják az adatot. A TNS Hoffmann és az NRC Media Person Monitor ugyanis 2011 júniusában a magyar énekesek ismertségét és kedveltségét vizsgálta meg. Az online kutatás módszeréről fontos megjegyezni, hogy bár a két tucat énekest véletlenszerűen választották ki a közvélemény-kutatók, viszont a megkérdezett férfiak, nők és fiatalok körében is Wolf Kati került az élre, amivel bekerült az átlag feletti és ismertséggel rendelkező szupersztárok közé. Tovább.

Díva és anya

Valóban, más tehetségkutatósokhoz képest – Kökény Attila, Kovácsovics Fruzsina, Janicsák Veca – Wolf Kati médiaszereplése nagyobb visszhangot váltott ki a társadalomban, amit azzal, hogy eljutott a düsseldorfi Eurovíziós Dalfesztiválig, csak tovább fokozott. Mivel érhette el ezt?

Amint 2010-ben felbukkant az RTL Klubon futó X-faktorban, valami megmozdult a magyar nőkben. Úgy tűnik, a két kisgyermekkel büszkélkedő, 35 éves, ugyanakkor szemmel láthatóan dekoratív anyuka egy hatalmas feszültséget oldott fel bennük nyilvános szereplésével. Nevezetesen a feleségek és családanyák dilemmáját: anyaság, család, otthon vagy munkahelyi siker, karrier. Ebben állhat sikerének fő titka, olyannyira, hogy az X-faktor 2011-es szériájában már feltűnt egy újabb, két gyermekes édesanya énekesnői ambíciókkal, akit a média második Wolf Katiként is emleget.

A győztes Wolf Kati abbéli szerepe, hogy a médiában sikeres díva helyt tud állni családanyaként is, tehát nem kell választania a kettő közül, a legkézenfekvőbb nyilván, amit a tehetségkutató műsor és az azt kommentáló beszélgetős műsorok, újságcikkek szintén gyakran kiemeltek. Ezen a feszültségfeloldó szerepen túl más képek is kialakultak róla a médiában, amelyek egyrészt összefüggést mutatnak el előbbi anya vagy díva oldalával (pl. őszi ruhakollekció bemutatóján vesz részt, reggeli beszélgetős műsorokban tárulkozik fel családanyaként, C-vitamin reklámozásához kérik fel), másrészt pedig eltér, és például politikai célokra használják fel, amiről a későbbiekben természetesen szólok.

A dolgozat célja tehát megvizsgálni néhány újságcikket és televíziós műsort szubjektív értékeléstől mentesen, hogy milyen képek alakultak ki Wolf Katiról, milyen értelmezési keretek között mire használják, és (így) milyen értelmezési lehetőségei alakulnak ki a közönségben.

A témaválasztás éppen azért esett rá, mert mint fentebb említettem, az egyik legismertebb hazai sztár, másrészt egy igen érdekes és megemlíteni mindenképpen fontos társadalmi folyamatot látszik beindítani nőtársai között, nevezetesen, hogy nem kell választani anyaság és karrier között, tehát családi kötelesség mellett is el lehet indulni médiakarriert csinálni. Ezt a jelenséget Wolf Kati-szindrómaként nevezem el.

Wolf Kati indulása

Wolf Kati médiaszereplése elüt a többi tehetségkutatósétól, hiszen már 7 évesen lehetősége volt megcsillantani bimbózó tehetségét, amikor elénekelte a Vuk betétdalát. Egy ország megismerte ekkor, nem árt megjegyezni azonban, amit a média is gyakran megtesz, hogy jó családban született, hiszen édesapja, Wolf Péter, elismert zeneszerző.[3]

Kislányként a Vuk dalával

Szinte minden feltétel adva volt a zenei pályához, ráadásul elvégezte a Zene Akadémia szolfézs-karvezetés szakát, azonban többnyire – családi teendői mellett – titkárnőként, asszisztensként dolgozott. A zene ettől függetlenül továbbra is meghatározta életét, hiszen énekelt kisebb zenekarokban, 2009-ben pedig megjelent első önálló lemeze, a Wolf-áramlat. Az igazi sikert azonban az X-faktor és az utána következő Eurovíziós Dalfesztivál hozta meg számára olyannyira, hogy előadói tevékenységét Szenes Iván Művészeti díjjal és a legjobb női előadónak járó Viva Comet gömbbel is elismerték.

Sztárok – elméleti keretek

Elméleti keretek között egy sztárról, különösen itthon, nem könnyű beszélni, hiszen Magyarországon minimális kivétellel nincs ilyen hagyománya a populáris kultúra központi szereplői vizsgálatának.[4] Bevallva vagy bevallatlanul azonban, mint a válaszadók aktivitásából is kitűnik, mindnyájunkat érdekelnek sztárok körüli hírek, sőt direkt vagy indirekt tömegekre hatnak. Hangsúlyozottan fontos ezért, hogy magyar sztárokkal foglalkozó magyar nyelvű szakmai reflektálások is szülessenek.

A sztárok elemzésénél lehet és kell beszélni a tömegkommunikációs eszközökről, hiszen mint azt Munk Veronika megjegyzi, „a tömegmédia egyfelől a sztár létrehozójaként, másfelől az individuum sztár-aspirációjaként lép fel”, [5] viszont társadalomlélektani szempontból sokkal fontosabb a sztár funkciót megvizsgálni.

A sztárról leginkább csoportképző, témakijelölő, napirendkijelölő erőként szokás beszélni, hiszen a köznapi beszéd, a pletykák legfontosabb forrásai lehetnek: noha „Magyarországon a bulvárt illik lenézni, a lapolvasási és a tévénézési adatokból kiderül: a sztárság igenis működik. Ha fanyalogva vagy titokban bár, mégis érdeklődéssel fogyasztja a társadalom jelentős hányada.”[6] A társas érintkezésben, a pletykálkodásban tehát fontos szerepük van a sztároknak, így Wolf Katinak is. Hányszor halljuk vagy olvassuk, hogy Wolf Katinak könnyű két gyerek mellett dívaként tündökölni a színpadon, hiszen őt a szülei támogatják, segítőkész az anyósa, jó élete van, stb.

A sztárról beszélhetünk emellett értékképző erőként is. Az értékek nyilvános konstrukcióját a tradicionális társadalmakban a vallás, míg a felvilágosodás után a modern tudomány és művészetek, a késő modernitás korában pedig a média és a populáris kultúra rítusai látják el. Császi Lajos interpretációjában így a tömegmédia elektronikus folklórként értelmeződik. Mint egykor az orális kultúrákban a közösségi mesemondók továbbították a tudást, az értéket, a viselkedési mintákat, ma ezt ugyanígy teszi a tömegmédia, legfőbb szereplőivel, a sztárokkal.[7]

Szereplehetőségek

Ahogy a sztároknak megvan a maguk csoport- és értékképző erejük a közönségben, ugyanúgy megvan ezeknek a változatos értelmezési, félreértelmezési, túlértelmezési lehetőségük is, ami a társadalom heterogenitásával és különféle érdekekkel van meglátásom szerint összefüggésben. Az alábbiakban néhány ilyen, a médiában Wolf Kati körül kialakult szerepet tekintünk át.

A magyar Celine Dion

Wolf Katit a médiában gyakran a magyar Celine Dionként emlegetik, általában pozitív értelmezésben. Már az X-faktor zsűrije, Geszti Péter is megjegyezte a When Love Takes Over című produkció után a magyar énekesnőnek: „ideje Celine Dionnak tudomásul vennie, hogy jön a következő trónfoglaló”,[8] majd a Fél kettő című délutáni beszélgetős műsorban D. Tóth András hasonlította őt a külföldi énekesnőhöz, mondván hogy hangjával, bájával a színpadon ő is mindenkit lehengerel. Amikor Wolf Kati bejutott az Eurovízióra, internetes oldalak egyes kommentelői megjegyezték, Celine Dion karrierje is ezen a dalfesztiválon indult 1988-ban, Wolf Kati is egy díva, ugyanakkor vannak olyanok is, akik inkább plagizálást látnak ebben a szerepben, és hiányolják az eredetiséget: [9]

„ Kakukk:

Üdvözlöm! Nem zavarja, hogy Celine Dion utánzat? Miért nem saját magát adja, miért kell másokat utánozni??? Mind a dal mind pedig a megjelenése másolat!!!!!

Wolf Kati:

Én saját magamat adom, ha valakinek eszébe jut rólam Celine Dion, akkor az egy dicséret, mert ő ma az egyik legnagyobb énekes.”

Nyilván a Celine Dion hasonmás pozitív hangoztatói egyrészt az imázs építésének érdekében vannak ezen a véleményen, hiszen Celine Dion világsikerre tett szert azzal, hogy ő énekelte a Titanic betétdalát, de egy másik értelmezési szemszögből nézve akár bekapcsolódhat a nemzeti öntudat is, gondolván, a magyarok is vannak olyan jók, hogy kikerüljön közülük egy olyan sztár, mint a Grammy-díjas énekesnő.

Megemlítendő ebben a párhuzamban, hogy a külföldi bulvárlapok szívesen cikkeznek Celine Dionról is úgy, mint kisgyermekeinek élő boldog családanyáról.

A Wolf Katiban tetten érhető dívasággal, nőiességgel, dekorativitással, vagy ha úgy tetszik celinedionságával van összefüggésben, hogy a legújabb őszi ruhakollekció bemutatásához őt kérték fel. A Top Lady c. magazin címlapján ezt az érzést erősíti, ugyanakkor gyakran hangoztatja, hogy kedvenc ruhadarabja inkább a farmernadrág és az ing, vagy a szabadidőruha, hiszen mégiscsak családanya.

Legfontosabb a család

A szociálisan érzékeny

Sztárelméleti kérdéseknél érdemes Victor Turner küszöbember-fogalmát beemelnünk a diskurzusba. Terjedelmi okok miatt most eltekintünk ennek részletes elemzésétől, Wolf Kati nyilvános szerepléseire koncentrálva ennek csak egyik aspektusát emelem ki Szabados Péter interpretációja kapcsán: „a küszöbemberek egyben >>szentek<< is, azaz rendelkeznek valamilyen szakrális karaktervonással. E jellemzőjük társadalmi pozíciójukból fakad, pontosabban azt mondhatjuk, hogy a helyzetváltoztatások, az átmenet rítusai biztosítják számukra ezt a felsőbbrendű kvalitást. Wolf Kati ugyanis kislányával, Jankával a Corvin sétányra vittek néhány otthon már megunt játékot a szegény sorsú gyermekek számára,[10] de minden sztárról tudunk olyan történeteket, amikor beteg rajongóikat lepik meg. Wolf Kati egy leukémiás kislány álmát váltotta valóra akkor, amikor elment hozzá énekelni,[11] amiket a RTL Klub Fókusz vagy Reflektor című magazinműsorai közvetítették.

A sztár mint egészséges zöldember

Talán emlékeznek a Fókuszban bemutatott riportra, amelyben Vastag Csaba öltönyben a Való Világból ismert testvérpárossal, Gigivel és Bécivel szemétszedésre indult. Jó marketingfogás áll az ügy mögött, a sztárok olyan arcok, akikkel könnyebben el lehet adni egy terméket, egy ügyet, egy irányzatot vagy eszmét. Persze lehet személyes meggyőződés is, de itt már mindenképpen médiaeseményről van szó. A média szívesen mutatja be a sztárokat környezetvédőként vagy gyógyszerreklámok kapcsán az egészséges életmód híveként.

„Wolf Kati is a környezetvédelemre tanítja lányait”[12] – írja a vasnepe.hu erősen kiemelve Wolf Kati anyaoldalát egy újabb értelmezési keret (környezetvédelem) megjelenítésével.

„Család, zene, fellépések: fontos a lendület” – mondja Wolf Kati a Jovital Duo C-vitamin reklámjában, miközben épp az új dala, a Vár a holnap… hallható. Rajongói internetes fórumokon állítják, nem szeretik a reklámokat, de ez egy kivétel, a másik oldal – marketingkommandó – épp az ellenkezőjét állítja, és arról győzködik az embereket, hogy ne higgyenek a reklámoknak.

Reklámpszichológiai szempontból jó választásnak tűnik Wolf Kati arca, hiszen ő az a nő, aki soha nem fáradhat el, munka után sincs pihenés, mindig szükség van a lendületre, erőre, pörgésre, amire a reklám erőteljesen rájátszik egyrészt a zeneválasztással, másrészt az énekesnő életét kitöltő kulcsszavak (család, fellépés) kimondásával, aminek megéléséhez nem kevés energia szükséges.

A közös képviselő

Azzal, hogy Wolf Kati képviselte Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon, olyanok szívébe is belopta magát, akik nem különösebben rajonganak a popkultúráért, de fontos számukra az ország imázsa, híre magyarságtudatuk miatt. Wolf Kati énekesnőként ebben az értelmezésben egész Magyarországot, az egész magyarságot képviselte a nagyvilág előtt, mintegy popkulturális nagykövet, így olyanok is drukkolni kezdtek érte, akik eddig nem nagyon ismerték. Fontos volt számukra, hogy Magyarország is jelen van a nemzetközi versenyen, a magyarok is részt vesznek ebben. Wolf Kati így szinekdochés szerepet nyert, pars pro toto egy magyarként állt ki, de minden magyar nevében, amit a média úgyszintén hangsúlyozott és szavazásra buzdított mindenkit.

Egy ilyen nagy és közösségi szerepnél óhatatlan, hogy ne jelenjenek meg ellentétes, olykor politikai színezetű diskurzusok, ami kapcsán a sztár válhat politikai céltáblává is önkénytelenül:

„Orbán kegyeltje Wolf Kati” – írta a Blikk mindenféle kommentár nélkül egy német baloldali újságíró kijelentésére hivatkozva: „Politikai okokból el kell utasítsuk. Orbán Viktor egyik kegyeltje."[13] A német lap egyébként gyakran kritikus véleményen van az Orbán-kabinetről. Korábban hevesen támadták a médiatörvényt és az új alkotmányt is.

Wolf Kati a vártakhoz képest hátrébb végzett, sok magyar csalódottságot érzett. Egyesek a nemzetközi viszonyokban találtak arra választ, miért kaptunk más országoktól kevés pontot: „Magyarország jelenléte tehát sokkal inkább negatív vagy közömbös, mint pozitív érzelmi reakciókat váltott ki. Ha a >>rendszerváltás<< előtt még azt gondolhattuk, hogy szeretik a magyarokat Európában, akkor most kifejezetten nem szeretnek bennünket vagy közömbösek irántunk, s ennek az antipátiának még egy vetélkedő kapcsán is hangot adnak. … A döntőről írt cikkek hozzászólásait olvasva sokan el is kezdtek a szokásos módon keseregni, hogy mi egyedül vagyunk, testvértelenek vagyunk, sziget vagyunk a környező szláv és germán tengerben, nincsenek rokonaink, mint a mediterránumban élő latinoknak, vagy az északon élő skandinávoknak, nem szavaznak ránk a volt Jugoszlávia vagy a volt Szovjetunió országaiban élők sem stb.”[14]

Csak néhány mondat erejéig jegyzem meg, ha már a nemzet képviseletéről van szó, hogy a kommentelők között nagy aktivitást robbantott ki az a malőr, hogy a szóban forgó dalfesztiválon Wolf Kati kezében a magyar zászló fordítva volt, ami szintén beindította a fórumozók politikai hozzáállását.[15]

A kettős karnevál

Habermas nyilvánosságparadigmájában a médiát az okoskodó magánemberek nyilvános fórumának tekintették, ahol lehetőség van a mindenkit érintő kérdések érdekmentes és racionális tisztázására, tehát leginkább valamilyen közügy megvitatásának a terepe volt, ám a hebermasi értelemben vett okoskodás eltűnt a médiából. A szerkesztőknek ilyen, lassabban kifizetődő hírek helyett szükségük volt azonnal kifizetődő hírekre (bulvárra, tabloidra), tehát előtérbe került a televízió szórakoztató funkciója.[16] A médiában ugyanis tetten érhető a karnevál. A műsorok bizonyos típusainak ennélfogva „egyfajta >>gőzkieresztő<<, feszültségoldó funkciójuk is van.”[17] A racionalizmus szellemében ugyan elfojtották ezt a fajta rítust, de a populáris kultúra és a média tökéletesen visszacsempészi ezt. Vígasságot, kikapcsolódást hoznak a sztárok, a tehetségkutatók, ahol egy időre zárójelbe tevődnek a hétköznapi gondok-bajok. Ilyesfajta ceremóniamester mindegyik sztár és közben önmagát is megvalósítja, szórakoztatja.

Wolf Kati, a feszültségfeloldó: tökéletes anya és tökéletes díva

Kedvelői körében a legszimpatikusabb értelmezési lehetőség, hogy Wolf Kati valami olyasmit tud valóra váltani, ami minden nő álma talán. Egyszerre tud lenni anya és díva, nem kell egyikről sem lemondania. A piacgazdaság követelményei választás elé állítják a nőket. Egyre többen érzik azt, hogy a munkaerőpiacon való érvényesülésük feltétele a hagyományos női minták (anya, feleség, emóciók) háttérbe szorítása, és a „férfias” értékekkel való azonosulás. Manapság gyakran hallunk a szingliségről mint életformáról érvelve azzal, hogy egy társ, egy család csak akadályozó tényező lenne a szakmai előmenetelben, a karrierépítésben. Másik oldalról azt hallani nőktől, hogy ők inkább a családot választják, szeretteiknek élnek csak, ezért vagy nem állnak munkába vagy megelégszenek egy beosztotti pozícióval. Befutott sztárok is adnak interjút arról, hogy egy időre visszavonulnak, mert gyerekeikkel szeretnének inkább foglalkozni. Ez persze tűnhet sarkításnak tőlem, de a média kommunikálja így épp Wolf Kati kapcsán, akinek sikerült megtalálnia az arany középutat, mintegy a két archetípust (Anya és Nő/Díva) tökéletesen ötvözve. Ebben szolgál példával dilemmázó nőtársainak. Ha fentebb azt mondtuk, a média és a benne futatott sztár értékképző erőként funkciónál, akkor kijelenthetjük, hogy Wolf Kati nyilvános szerepléseivel – a Reggeliben beszél arról, hogy kislánya elkezdett beszélni, beteg gyerek álmát teljesíti azzal, hogy énekel neki, testvérével gyermekkori csínytevéseikre emlékeznek vissza, az ősz legdivatosabb ruhadarabjait mutatja be, egészséges életmódra hívja fel a figyelmet – együttesen megmutatja a nőknek: meg lehet találni a dolgok között a harmóniát. Tehát a felcserélés (család vagy karrier) helyett ő a hozzáadó (család és karrier) attitűdöt erősíti, amit a média vele kapcsolatban mindig hangsúlyoz.

A Wolf Kati-szindróma

Ez nem azt jelenti, hogy ő az első családanya, aki a médiába keményen bedolgozza magát. Erre a legjobb példák azok a már befutott női televíziós személyiségek, akik az interneten baba-mama blogot írnak (Gombos Edina, Balássy Betty, Rubint Réka)[18], vagy itt van Szíj Melinda, a magyar Susan Boyl, igaz családja helyett csíkos szatyra áll a figyelem középpontjában, olyannyira, hogy a szemfüles boltosok a Megasztáros énekesnő fényképével és nevével árulják a bevásárlószatyrot. Azt állítom Wolf Kati kapcsán tehát, hogy ő az első olyan friss hazai sztár, aki érzékelhetően megmozgatta a közönséget. Ez pedig nem más, mint hogy a jelenleg futó X-faktor műsorban több, akár idősebb családanya is elindult szerencsét próbálni a média világában épp Wolf Kati számaival, Wolf Kati utánzatokként.

Veressné Bagosi Alexa - a második Wolf Kati?

A Wolf Kati-hullám/Wolf Kati-szindróma elterjedésében nemcsak az önjelölt sztárok vesznek részt, hiszen a média is ráharapott erre a hajdú-bihari Veressné Bagosi Alexandra kapcsán. A két gyermekes, válófélben lévő anyukát a Hajdú Online szerkesztői Wolf Katihoz hasonlították A debreceni Wolf Katinak szurkolhatunk? című tudósításban. A párhuzamot a két kisgyermekben és az éneklésben látták, ugyanakkor a mentorok kérték, az Anya szerepét hagyja otthon, a műsorba a Nőt hozza.

Zárszó

Bagosi Alexandra a középmezőnyben kiesett, döntős második Wolf Kati már nem lesz. Mindenesetre Wolf Katalinban, a magyar szupersztárben megvan az a karizma, amivel jól össze tudja egyeztetni családi teendőit karrierével, nyilvános szerepléseivel, amihez társulnak egyedi személyiségbeli vonásai. A médián keresztül mindenképpen hatott a főleg vele egykorú édesanyákra, ahogy ezt a dolgozat is igyekezett bemutatni. Az, hogy beszélhetünk-e Wolf Kati-szindrómáról a médiában vagy a hétköznapokban, még a jövő zenéje. Mindenestre megvan a lehetőség, amivel eddig néhányan már éltek.

[1] A közönség Wolf Katit szereti a legjobban – http://www.wolfkati.hu/hirek/a-kozonseg-wolf-katit-szereti-a-legjobban

[2] Magyar énekesek ismertsége és kedveltsége – http://www.mediapiac.com/digitalis-lap/2011-9-szam/Magyar-enekesek-ismertsege-es-kedveltsege/871/

[3] Az alma nem esik messze a fájától – http://zene.hu/cikkek/cikk.php?id=16387

[4] Munk Veronika: Sztárság, elméletben, Médiakutató – http://www.mediakutato.hu/cikk/2009_01_tavasz/01_sztarsag_elmeletben

[5] Uo.

[6] Uo.

[7] Császi Lajos: A média rítusai. Osiris Kiadó, 2002. 13-19.

[8] http://www.youtube.com/watch?v=vlu9BnC6UDE

[9] http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/wolf-kati-boldog-es-szerencses-vagyok-20110325

[10] http://www.rtlklub.hu/musorok/reflektor/cikk/347487

[11] http://www.rtlklub.hu/musorok/fokusz/cikk/380685

[12] http://vasnepe.hu/eletmodi/20110726_kornyezetvedelem_jatekosan