Mivel foglalkozunk mozgókép és médiaórán?

IKT-eszközök és IKT-s tanári jó gyakorlatok bemutatása

Az ELTE-PPK Virtuális Egyetem "Gondolkodjunk együtt a digitális állampolgárságról" kurzus keretében
IKT-eszközök és IKT-s tanári jó gyakorlatok címmel tartottam előadást, amelyben bemutattam a Gergő bácsi internetes tanterme elnevezésű virtuális osztálytermemet és az óráimon használt flash-alapú prezentációimat.

„El lehet menni”(?) – külföldön dolgozó magyarok a média tükrében

Kiindulópont

A más országban való letelepedés gondolata a II. világháború óta folyamatos jelen van a magyar társadalomban bizonyos politikai és gazdasági okok miatt, az utóbbi öt-hat évben pedig folyamatosan tematizálja a sajtó, ezzel is kijelölve, hogy miről gondolkozzanak a médiafogyasztók.[1]  A dolgozat címében idézet mondat 2006-ban hangzott el az akkori kormányfő szájából, aztán rövidesen szállóigévé vált. Azóta egyre élénkebb diskurzus indult mind a média emberei, mind a kommentelők körében a külföldre vándorolt magyar munkavállalók kapcsán. Olyannyira, hogy például a Heti Világgazdaság internetes portálja – erőteljesen alapul véve a kijelentését – „El lehet menni” címmel indított cikksorozatot. Szinte nincs olyan magyar, akit ne foglakoztatna a téma. Érvek és ellenérvek sorakoznak egymás után, mint például „Az ország átlépte a határt, ezért mi is átlépjük” mottóval futó blogon,[2] akinek bárki szerzője lehet. Tovább

Filmértési stratégiák hálójában

- A nem szakmai indíttatású filmes blogokról -

Kiindulópont

Az internet, különösen a web 2.0 megjelenésének következtében jelentősen kiszélesedett a publikációs tér. Ez természetesen magával hozta azt a tényt is, hogy bárki bármikor szerzővé válhat, bármiféle kritikai kontroll nélkül. Ennek a jelenségnek egyik legjellegzetesebb hozadékai a különféle blogok, amelyek között találunk egy adott témára koncentráló tematikus blogokat is, példánk okáért filmes oldalakat.

Arra vagyok kíváncsi, hogy ezek a nem szakmai indíttatású, gyakran rajongói hálából vagy épp ellenérzésből/nem tetszésből táplálkozó filmes írások milyen filmértési stratégiákról árulkodnak, hiszen némelyik oldalnak igen nagy a látogatottsága. Mozgókép- és médiaismeret tanár szakosként ezért nem árt ezekkel az internetes naplókkal tisztában lenni, hiszen a szakmaiságot mellőző film(félre)értési lehetőségek a diákok filmbefogadására is hatással lehetnek, alakíthatják hozzáállásukat a filmhez, még mielőtt látták volna azt. Tovább

Halhatatlan melodráma? Egy filmes műfaj tanítási lehetősége a középiskolákban

„A mai napig nem létezik, nem létezhet film melodramatikus szál nélkül.”

/Hungler Tímea/

Miért éppen a melodráma?

Dolgozatomban a melodrámával mint filmes műfajjal foglalkozom. A „szenvedélyfilmnek” is nevezett mozgóképes alkotásokat a túlcsordult érzelmek, tehetetlen jellemek, könnyfakasztó jelenetek miatt egyesek hajlamosak lenézni vagy egy régi hóbort, divathullám hatásvadász hozadékának tekinteni. A melodráma műfaja azonban ma sem áldozott le: népszerű elemei közvetett formában más műfaji elemekkel keveredve a mai filmekben is tovább élnek. A klasszikus ábrázolási konvenciók kiüresedése után ugyanis a maguk műfaji keretein belül önmagukat képesek parodizálni, valamint megfigyelhető a műfaji keveredés: felbukkannak napjaink szappanoperáiban vagy épp a kortárs szerzői filmekben. Mindezen túl a melodrámának van egy másik műfaji sajátossága is, mégpedig az, hogy képes elmosni a határokat az élesen elkülönített szerzői- és műfaji film között. Tovább

Kell-e nekünk médiaismeret?

A mozgóképkutúra- és médiaismeret a NAT vitaanyagának tükrében

„Míg a médiumok kultúraformáló jelentőségét ma már kevesen vitatják, annak iskolai oktatásával vagy inkább oktathatóságával kapcsolatban természetes bizonytalanság érezhető.”

/Hartai László/

Előszó

Jelenlegi írásomban a magyarországi mozgóképkultúra- és médiaismeret-oktatás aktuális helyzetével foglalkozom. Egyrészt más országok mozgóképoktatásához képest a magyar tantárgy története egy egészen sajátos, szintetizáló (filmtörténetre, médiaelméletre és kreatív médiahasználatra figyelmet fordítanak) jelleget ölt. Másrészt tanítják integráltan és külön óra keretében (az ország több iskolájában jönnek létre médiatagozatok, máshol pedig még integráltan, más tantárgyba beépítve sem tesznek említést róla), nem utolsó sorban pedig kiemelt figyelmet kap az új Nemzeti tanterv (NAT) vitaanyagában, amely felvetheti azt a kérdést, hogy vajon teljesen jó műveltségi terület között tárgyalják ezt az újszerű és szükséges tárgyat. Tovább

Beindul a Wolf Kati-szindróma?

            „Az eredményeket látva nem lepődtünk meg: kortól és nemtől függetlenül a közönség Wolf Katit szereti a legjobban, és róla senki sem gondolja azt, hogy megosztó személyiség lenne. Aki ismeri, szereti is a csodálatos énekesnőt”[1] - olvasható az Eurovíziós Dalfesztiválig eljutott magyar sztár hivatalos honlapján. Hihetnénk, hogy jó marketingfogás vagy rajongói lelkesedés áll a kijelentés mögött, ami látensen persze ott is lehet, hiszen valakik szerkesztik az oldalt, viszont empirikus kutatások szolgálják az adatot. A TNS Hoffmann és az NRC Media Person Monitor ugyanis 2011 júniusában a magyar énekesek ismertségét és kedveltségét vizsgálta meg. Az online kutatás módszeréről fontos megjegyezni, hogy bár a két tucat énekest véletlenszerűen választották ki a közvélemény-kutatók, viszont a megkérdezett férfiak, nők és fiatalok körében is Wolf Kati került az élre, amivel bekerült az átlag feletti és ismertséggel rendelkező szupersztárok közé. Tovább.